Tárkony

Évelő, lágy szárú növény. Rövid, vastag gyöktörzséből 20-40 cm hosszú, vörösesbarna, elágazó gyökerek és 5-15 cm hosszú, fehér vagy feketésbarna, járulékos gyökerekkel sűrűn borított, föld feletti hajtásban végződő tarackok erednek. A gyöktörzsből sűrűn kibújó hajtásaik 50-150 cm magasra növők, zöldek, tövük fásodó, barnásvörös. Levelei 3-8 cm hosszúak, 0,5-1 cm szélesek, lándzsásak, hegyesek, ép szélűek, kopaszok, kissé fényesek. Rövid kocsányos fészkei dúsan szétágazó, leveles bugavirágzatba rendeződnek. Virágai sárgák vagy barnásvörösek. Két típusa ismert: a francia és az orosz tárkony. Az előbbi nem érlel magot, csak vegetatív úton szaporítható. Észak és Közép-Ázsiában, a Kaukázusban és a Távol-Keleten honos. Az illat- és aromaanyagokban gazdagabb francia tárkony termesztését részesítik előnyben.
Felhasznált részei: a virágzó hajtás és az illóolaj
Főbb hatóanyagai: illóolaj, keserűanyagok és cserzőanyagok.
Főbb hatásai: étvágy- és emésztésjavító
Felhasználás: a leveles hajtásokat gyomorerősítő keverékek alkotórészeként, az illóolajat kozmetikai készítmények illatanyagaként.

Környezeti igények

Közepes hőigényű növény. A magok 4-5 °C-on már csírázásnak indulnak. Későbbi fejlődéséhez elegendő 15-20 °C is, de a nagy melegtől sem károsodik. Fagytűrő képessége kiváló. Hótakaró nélkül is elvisel 15-20 °C-os fagyokat, ezért hazánkban ritkán fagy ki. Zöld hajtásai néhány fokos késő tavaszi vagy kora őszi fagyot károsodás nélkül elviselnek.
Fényigénye is közepes. Gyengébb fényben, félárnyékban is termeszthető. Fejlődéséhez elegendő, ha fa, ház vagy egyéb építmény takarása miatt csak délelőtt vagy csak délután kap napsütést. 
Erőteljes növekedéséhez és nagy lombfelület kialakításához sok vízre van szüksége.
Ügyeljünk azonban arra, hogy a pangó vizes, magas talajvizű területeken könnyen kipusztulhat. Jó vízgazdálkodású, nyirkos talajok a legmegfelelőbbek számára. Szerkezet nélküli homokon, öntözés nélkül, illetve erősen kötött, levegőtlen agyagon kevés és rövid hajtásokat fejleszt.
Tetemes vízigényéhez nagy tápanyagigény is párosul, ez utóbbit különösen telepítés előtt vegyük figyelembe, mert több évig marad egy helyen és erősen talajzsaroló növény.

 Termesztése

Magról igen nehéz szaporítani, mert a legelterjedtebb francia tárkony nem vagy ritkán hoz magot, és ekkor is rossz a csírázóképessége. Ilyen esetben márciusi vetéssel mindenképpen neveljünk palántát, majd május körül, a legalább 15-20 cm hosszú palántákat ültessük ki szabad földre.
Legelterjedtebb szaporítási formája a tőosztás. A többéves töveket késő ősszel vagy kora tavasszal, még mielőtt a sarjadás megindul, ásóval emeljük ki és daraboljuk fel. Egy-egy tövet fejlettségétől függően 4-8-(12) részre vághatunk szét. Mindegyik darabon legyen gyökér és néhány rügy, ezeket 50X50 cm-es sor- és tőtávolságra ültessük el.

Szedésre legalkalmasabb a virágzás ideje, a július eleje. A hajtásokat legalább 8-10 cm-es csonk visszahagyásával vágjuk le, majd száraz, szellős helyen szárítsuk meg. Az újra serkenő hajtások a fagyok előtt még egyszer betakaríthatok. A második szedés illóolaj-tartalma már némileg elmarad a nyárihoz képest.
A tövek 10-12 évig elélhetnek, de hajtásképző tevékenységük 5-6 év múlva fokozatosan csökken, ilyenkor ajánlatos megújítani az ültetvényt.
A kórokozók közül a lisztharmat és a rozsdagomba fertőzésére a tövek korának előrehaladtával fokozottabban kell számítani. Állati kártevője nem ismeretes.


Források:

http://terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/tarkony.html

könyv: Babulka Péter: Ismerjük fel a természetet Gyógy- és fűszernövényeket!