2013. január 30., szerda

Helyzet jelentés




Hétvégén voltunk párom szüleiknél, s megszemléltem, hogy áll a kis előkert. Egy szóval lehet jellemezni. Katasztrófa. :S

Túl sokat nem akarok róla írni, beszéljen róla az a pár kép, amit most feltöltök.


Na jó nem bírom ki, hogy ne írjak néhány sort a képekhez. A felső képen a jobb oldalon muskotály-zsálya, mellette orvosi zsálya, az mellett látható egy kis kakukkfű. És mindezek előtt látható a töménytelen mennyiségű körömvirág és muskotály-zsálya apróságok. Ez még az alatta lévő képen is nagyon jól látszik, ahol a levendulák vannak. Na meg persze töménytelen mennyiségű gaz, de ez minden egyes képen jól látható majd.

 Sorban a kakukkfüvek. A középső sötétebb, az elvileg a citrom illatú, de szegényt nagyon elnyomja a másik kettő. :( Ezen majd idén egy kicsit segítünk. Kioperálom onnan szegényt, s áthelyezem egy kicsit távolabb majd, hogy a nagytestvérektől egy kicsit nyugta legyen. :D
Éledezik az oregánó is. Jól látszik, hogy még egyszer meg kellett volna nyírnom, de az ősszel alig voltunk mamáéknál, s akkor sem volt rá időm, hogy vele foglalkozzak. De ígérem, hogy idén jobban fogok igyekezni.
Süvegfenyő. Imádom. Olyan kis takarosan tudnak nőni, s még alakítani sem kell rajtuk.
Ez volna a sziklakert, de olyan mint egy kis dombocska. Ha még egyszer ilyet csinálok, biztos, hogy nem rakok bele kakukkfüvet. Úgy elburjánzott, hogy "öröm" lesz tavasszal visszatépkedni. :/ De van örömöm is. Amit a tetejére tettem mini szegfűt, az megfogta, s talán majd idén lesz rajta virág is. :)
Ez itt az újabb levendulás terület. Remélem ez is megfogta. A gaz az biztos nagyon jól érzi magát, remélem a levendula is.

 Úgy látszik a petrezselyem gondoskodott a saját maga szaporításáról. A magokat elszórta, melyek szépen kibújtak az enyhe időben.
A rozmaring is szépen átvészelte a telet. Remélem az idén szép nagy bokorrá fejlődik.


 Ez itt édeskömény lenne. Azt hittem, már kiszáradt, a magok, amiket meg elszórt, majd jól kifagy a télen, de lehet, hogy van rá esély, hogy ezen a területen kömény-mező lesz majd. Pedig ide terveztem a feketeszeder és a málna töveket, na meg a ribizlit is. Lehet, hogy újra kell gondolnom a dolgokat. :(


Ez itt az egyetlen szeder, amiben látok életet, de mivel a málna is úgy néz ki,mint ami kilehelte volna a lelkét, s mégis minden évben újra kihajt (s remélem most is ki fog), így még reménykedek a többiben is.

 Törpeszegfűk. Majd jól szétszedem, és megcsinálom "járdaszegélynek".

Nőszirom

És a kert távolról egészben :D


Most vettem észre, hogy a mentáról nem is tettem fel képet. Ez valószínűleg azért van, mert a gaztól alig lehet megkülönböztetni. De jelentem él és virul. És a citromfű is talán. Ez a két növényke nálam most lehet, hogy egy kicsit mostohatestvérként szerepel a gondolataimban. A menta azért, mert folyton kiszökik a neki szánt területről, de a saját területén viszont nem nagyon akar szépen kinézni. A citromfű pedig azért, mert ő meg egyáltalán nem akar fejlődni. De remélem idén jobb lesz a helyzet.

2013. január 24., csütörtök

Bazsalikom



A bazsalikom (Ocimum basilicum L.) dísz-, fűszer-, és gyógynövény. Népies elnevezései: bazsalikusfű, buszujok, kerti bazsalikum, királyfű, német bors.
Egyéves, lágy szárú növény. Rövid, arasznyi gyökere karós, elágazó. Szára 60-90 cm magas, elágazó, a hajtások négy élűek. Keresztben átellenesen álló tojásdad levelei nyelesek, felül fénylő zöldek, fonákjuk szürkészöld, néha ibolyás árnyalatú. A levélhónalji álörvökben álló és álfüzérben rendeződő fehér vagy rózsaszín virágai a nyár végén nyílnak. Az álörvök közelében álló fallevelek tányérszerűen kiszélesednek. Termése tojásdad alakú, barna színű makkocska. Az egész növény illata kellemes, fűszeres.
Felhasznált részei: a virágos-leveles hajtás és a belőle kinyert illóolaj
Főbb hatásai: antibakteriális, emésztésjavító, szélhajtó és köhögéscsillapító
Használata a várandósság ideje alatt, ill. huzamosabb ideig nem ajánlott

Termesztése:
Meleg, félárnyékos helyen érzi jól magát. Általában barna homoktalajokon, magról március-áprilisban langyos ágyba vetik, majd május elején 20–30 cm-es távolságra palántázzák. A virágzó növényt vágják, szárítják, majd a leveles hajtásokat lemorzsolják.
Cserépben, balkonládában, akár a konyhaablakban is nevelhetjük.
Hosszú, álörvös virágzata alulról felfelé folyamatosan nyílik. Júniustól szeptemberig virágzik, a nyár második felétől nyíló virágok mellett már érett mag is található.

Bazsalikom fajták
  • Mediterrán bazsalikomok
    • Genovai
      • Fodros, Saláta, Fogazott levelű
    • Bokros, Oszlop
    • Görög, Törpe, Gömb
  • Thai, Indonéz bazsalikomok
  • Mexikói bazsalikomok
  • Indiai bazsalikomok
  • Afrikai bazsalikomok
Levelek színe
  • Zöld levelű
  • Bíbor levelű
  • Tarka levelű
Illatok
  • Klasszikus
  • Citromos
  • Ánizs
  • Fahéj
  • Kámfor


Szaporítása:
Márciusban fólia alá lehet már vetni. A magokat elszórjuk a földön, majd 1 cm földréteggel borítjuk be. Lassú csírázási ideje alatt gondoskodjunk a gyomtalanításról. A palántanevelés során biztosítani kell az egyenletes 20 fok körüli hőmérsékletet. A palántákat egyesével vagy kettesével a májusi fagyok után kiültethetjük a szabadba. Persze előtte rendszeresen szoktassuk a külső hőmérséklethez, vagyis szellőztessük. A kiültetés után alaposan öntözzük be.
A palántanevelésen kívül a szabadföldi helyrevetés is lehetséges. Április végén már elég meleg a talaj ahhoz, hogy elvethessük a magokat. Vetés után tömörítsük a földet. Kelés után ritkítsuk az állományt.
Nem csak szabadföldbe, hanem balkonba, virágcserépbe is nyugodtan vethető.


Források:

http://basilicum.net76.net/bazsalikomok
http://terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/bazsalikom.html

könyv: Babulka Péter: Ismerjük fel a természetet Gyógy- és fűszernövényeket! 

Növényismertető

Elhatároztam, hogy nem egy teljes körű, de azért egy általános leírást csinálok a nálam fellelhető növénykékről. Nem lesz valami gyors munka, meg könnyű sem, de azért igyekezni fogok. :D

2013. január 22., kedd

Vetőmag állomány



 Lassan be kell szerezni a hiányzó magokat, csak ahhoz az kell, hogy tudjam is, hogy mit kell venni és mi van már meg. Azok közül, amit ültetni akarok, az alábbiak szerint állunk:

Meglévő magok:
petrezselyem
paprika
metélőhagyma
bazsalikom (lila, sima és talán fahéj illatú)
Endíviasaláta
dísztök

Vásárolandó magok:
retek
saláta
tárkony (ezt már évek óta szeretnék ültetni, s folyton vadászom a magját vagy a cserepes változatát, de még nem sikerült a közelben rábukkanni. Persze el kellene menni egy nagyobb kertészetbe, ahol foglalkoznak is fűszernövényekkel, de ezért az egy darabért nem utaznék több 10 km-t ha nem muszáj.)


Tatától szerzem be:
pár szem bab
1 db paradicsom palánta
epertövek


Szeretnék még egy kis üvegházat vagy mi a szöszt is venni. Valamikor pár éve láttam a lidliben, de azóta sem. Remélem azért valahol sikerül találni, mert akkor én is próbálkoznék nemi palánta előneveléssel.

2013. január 8., kedd

Nyeremény

Hihetetlen, de időnként előfordul, hogy játszok valamilyen játékot, megosztok fészen egy linket, vagy válaszolok pár kérdésre egy oldalon. Sosem reménykedem abban, hogy nyerek, de mégis a remény hal meg utoljára. Sosem nyertem semmi nagy értékű játékban, de egyszer már boldog tulajdonosa lettem egy alap kategóriás mobilnak, s mos magaménak tudhatok egy nem túl nagy értékű, de annál nagyobb boldogságot nyújtó növénymag csomagocskát. A csomagban 10 tasakocska mag van, különböző zöldség és virágmagokból (müncheni sörretek, endiviasaláta, roma vf paradicsom, szentesi tartós kék karalábé, dísztök, bársonyvirág, színes margaréta, egynyári alacsony virágkeverék, kerti szegfű és mozaikvirág). Azon még el kell gondolkodnom, hogy a virágokkal mit csinálok, de a zöldségek közül a salátát az erkélyen próbálom ki, a többit átadom a mamáéknak. A dísztök különösen jól jött, mert Zs. már mondogatta korábban, hogy ki kellene próbálni, s jó lenne vele díszíteni a lakást ősszel.
A virágokból a bársonyvirágot, mivel szerintem az lesz dögivel a kertben, azt odaadom anyámnak vagy én magam fogom apa sírjába elszórni. A többin még elgondolkodom, hogy mit kezdek vele.

Jaj de bánom, hogy nincs ilyenkor egy saját kertem, amit teljes egészében én uralok, s ha kedvem tartja, akkor az egyik szegletében elszórok pár magot. Habár régen nem igazán szerettem a virágokat, mert nem sok hasznát láttam, de ez lassan de biztosan kezd megváltozni, főleg minél több olyan gyönyörűségről tudok, amik segítenek a kártevők elleni védekezésben. Meg lehet, hogy ezt már a kor teszi, hogy már a szem gyönyörködtetései haszonnak minősül.

2013. január 6., vasárnap

Tervezés 2.

A kisebb falaton túl vagyok, most jöjjön a neheze, a mamáék előkertje. Azért érzem nehezebbnek, mert távol van tőlem, nem tudom akkor csinálni, amikor van időm, ill. szeretném, hanem mikor kijutunk a mamáékhoz. Illetve, még akkor sem mindig van rá idő, hogy benne tevékenykedjek. De ahogy anyám szokta mondani, hogy "olyan még nem volt, hogy ne legyen sehogy se", így ezt is megtervezem, hátha sikerül belőle valamit megvalósítani.

Az is igaz, hogy ebbe a kertbe, mindig rengeteg mindent tervezek, és aztán a felét sem tudom megvalósítani, így a teljesség igénye nélkül fogom leírni azokat, amiket szeretnék benne csinálni.
Az egyik ilyen nagy tervem, hogy van benne egy nagy területen szétterülő törpeszegfű-szőnyeg, s ezt kellene megszüntetni. A szegfűkből pedig csinálok egy szegélyt a kiskert közepén futó ösvény azon oldalára, ahol a virágokat tervezgetek rakni. Az ösvény másik oldalára, amerről a fűszernövények vannak, oda pedig kakukkfűből és metélőhagymából szeretnék szegélyt rakni. Mert így, hogy nincs pontosan kijelölve az ösvény, olyan kis sutának érzem, s a közlekedő rész nem különül el a növények helyétől. A szegfűből azért meghagyok egy kisebb "csokrot", s köré ültetem majd a nőszirmokat.
Terveim között szerepel, hogy a fekete szedreknek építünk egy olyan szerkezetet, amire majd felfuthatna, valamint e köré rendeznék egy kis bogyós szekciót (málna és ribizli van, mást egyenlőre nem tervezek).
A fűszernövényeknél újdonság most nem lesz, csupán azok, amik eddig is voltak. Bazsalikomot kell majd ültetni, meg a paprikákat palántálni.
A kakukkfűből és a metélőpetrezselyemből szeretnék a fűszernövények oldalára egy szegélyt a közlekedőnek, csak még azt nem döntöttem el, hogy felváltva ültessem, vagy külön az egyiket és külön a másikat.
Az biztos, hogy lesz majd dolgom a tavaly elburjánzott körömvirággal, büdöskével és muskotályzsályával. Lehet, hogy az régi muskotályzsályát kiszedem, s ha bújik kis a földből a tavaly elszórt magokból, akkor abból teszek egy két tövet annak helyére. A virágokból pedig, még ugyan nem tudom hova, de teszek egy két "csokorral". Állítólag mind a kettő nagyon hasznos virág.

Azt hiszem egyenlőre elég lesz ennyit tervezni, úgy is jön még pár dolog ezekhez, ami fontosabb lesz majd.

2013. január 5., szombat

Tervezés 1.

Azt hiszem az év első 1-2 hónapja még csak tervezéssel fog eltelni. Ugyanis tervekből van elég sok, s ahhoz, hogy legyen is belőlük valami, célszerű "papírra vetni" őket.
Először is, ugyebár nekem két "kertem" is van, így kétfelé kell terveznem. A kisebb falat talán az erkély, így ezzel lesz a legkisebb gondom. A szokásos növénykéket majd ahogy az idő engedi, felszedem a mamáék előkertjéből, s behozzuk. Hogy mik is azok a szokásos növénykék? A legfontosabbak a kakukkfű, a rozmaring, az oregánó. Azt még nem döntöttem el, hogy lesz-e idén menta és citromfű, ezt majd az idő még eldönti. Bazsalikomot és metélőhagymát és petrezselymet majd ültetek frissen. A bazsalikom ugyebár egy éves növény, a többit meg már nem árt frissíteni. Bár ha jól tudom a petrezselyem meg két éves, de valahogy még mindig él az, ami megmaradt tavalyról, s elég szépen is néz ki. Így legfeljebb mamáéknál is csak szórok mellé néhány magot abból, amit tavaly szedtem. De azon sem lepődnék meg, ha anélkül is kihajtana néhány, hisz a természet vetett magának utánpótlást biztos.
Az ősszel szétültettem a levendulákat, s ha nem ártottam nekik nagyon ezzel a művelettel, akkor abból is lehet, hogy hozok be egy cserépnyit.
És ami még a szokásoshoz tartozik, az a paprika. Most is raktunk el pár fajtának a magját, s majd a tata értő kezei és szakértelme segítségével megszülető palánták is bekerülnek az én kis "kertem" díszei közé.
Ezek a növénykék a beton-balkonládákba mennek. Tavaly mindet külön cserépbe ültettünk, hogy egyik sem zavarja a másikat. Ez így a téli helyre való visszaültetéskor nagyon megkönnyítette a munkánkat, de rá kellett jönni, hogy akármennyire is nagy cserépbe ültettük, az mégis kicsinek bizonyult egy két növénynél. Így új megoldást kellett keresni. Mivel az édesanyám és a nővérem (na meg míg dolgoztam, s nem lettem gyeden, addig én is)  patikában dolgoznak,  s onnan van néhány alapanyagos vödrünk, ami pont belefér a beton-balkonba, így ezekbe fogok most ültetni. Úgy terveztem, hogy mindegyiknek az alján az oldalára vágok kisebb lyukakat, feltöltöm egy pár centire az alját kaviccsal, s arra fog kerülni a föld. Így talán a vízelvezetést is meg fogom tudni oldani. Nem tudom, hogy fog-e működni, az idei év lesz a próba. Ezek a vödrök kb 5 literesek, így remélem a növények is több tápanyaghoz fognak jutni.
Eddig csak azokról a növénykékről írtam, amik szinte minden évben jelen voltak az erkélyünkön, amióta csak tevékenykedek itt. De vannak új ötleteim is.
Először is szeretnék egy kis gyümölcsöt hozni a konyhára. Mivel a hely szűkös, így egyedül csak az eper jutott az eszembe. A tervek szerint a beton-balkon középső elemébe fogjuk rakni egy nagyobb balkonládába. A mamáknál volt egy nagyobb eperterület, amit kiirtottak, s az a pár darab, ami ellenállt ennek a tevékenységnek, az fog most hozzánk bekerülni. Nem várok túl nagy hozamot tőle, de ha túlélnék a nyarat, akkor talán jövőre is kapnak majd esélyt. Elsősorban azt szeretném, ha majd a lányaim ha kedvük tartja, akkor kimennének (persze velem együtt) az erkélyre, s az éppen érett szemeket gyorsan befalhatnák.
Bár tavaly már volt paradicsomunk, én mégis újdonságnak írnám, mert még nem egy megszokott növény az erkélyünkön. Lehet, hogy majd ebből is veszek valami kifejezetten balkonra valót, s azt fogom a tatának odaadni előkészítésre, de az is lehet, hogy jó lesz az ő jól bevált fajtájuk is.
Van a fal mellett egy balkonláda tartónk, amibe babot szeretnék rakni. Arra gondoltam, hogy a nagyobbik lánykámmal karöltve majd dugdosunk egy ládába pár óriásbabot (nem tudom mi a pontos neve, lila, fekete, tarka színű a bab és valami hatalmas nagy szemei vannak), s azt neki is szabad lesz majd locsolgatni. Legfeljebb majd jól kirohad, s nem lesz belőle semmi, de legalább lefoglalja a lányt. Ha meg mégis túléli, akkor szép színt ad az erkélynek. Van felette néhány cseréptartó, s majd arra kötünk madzagot, s így lesz neki lehetősége felfutni.
Mivel ezekkel még jó sokáig nem kell csinálni semmit, így hogy Katával mégis tudjunk "kertészkedni", vetünk majd 1-2 láda retket és salátát is. Jó lesz majd tavasszal egy kis zöldség a konyhára. Ha jól gondolom, akkor már ezekhez február vége március eleje körül hozzá is láthatunk.

Azt hiszem most is lesz zöld elég rendesen az erkélyen, s nem is tudom, hogy hova fognak kikerülni azok a növénykék, amiket nyáron ki szoktunk rakni a szobából, hogy friss levegőhöz juthassanak.

Mamáék kertje


Ez ugye hivatalosan nem az én kertem, de mivel párom szüleiék látták rajtam, hogy mennyire szeretnék "kertészkedni", így először csak egy csöppnyi területet a konyha ablak előtt, majd miután láttuk, hogy az nem megfelelő a növényeknek (mivel a mama mindig ide önti ki a macskának a csontokat, meg ezt-azt), így megkaptam az előkertet, hogy csináljak vele azt amit akarok, mert ők már nem akarnak azon agyalni, hogy mit ültessenek oda. Régen apánk szebbnél szebb kreációkat alkotott ott, de mára már ő is "megunta".

Valójában 2010-ben kezdtem el az ottani alkotást, mivel a panelprogram megakadályozta, hogy az erkély bármi féle kerttevékenység áldozata legyen. A kezdeti kis kertecskében volt kakukkfű, oregánó, borsikafű (ez mivel csak egy éves növény, s nem nyerte el túlságosan a tetszésemet, így a későbbiekben már nem próbálkoztam vele), bazsalikom, rozmaring, zsálya, volt egy csöppnyi kis sziklakert egy hatalmas kő körül (erika, kövirózsa, némi hagymás növény, pl krókusz). Ez az első év pont arra volt jó, hogy meglássam, ekkora helyen nem lehet szinte semmit sem csinálni, főleg nem akkor, ha majd próbálkozni is szeretnék újdonságokkal. Egyébként minden nagyon szépen fejlődött, s hozott akkora termést is, hogy már tényleg lehetett szüretnek mondani a szedését.

A következő évben tehát megkaptam az előkertet. Hatalmas tervezésbe kezdtem, próbáltam terveket készíteni, hogy mi hova fog kerülni, s hogy fog kinézni, vettünk ilyen fa talajtakaró izét is, hogy majd körbeszórom a növényeket, s majd milyen szép lesz. Aztán kivettem a biliből a kezem. Egyrészt azok a picike növénykék, amik a kis kertecskémből most beköltöztek a tágas előkertbe, szinte elvesztek a hatalmas térben. Na meg az a talajtakaró, hiába vettünk nagyobb mennyiséget, szinte semmire sem volt elég, így fel is adtam, hogy mindent azzal fedjek be. Kész vagyon volna. De ahogy telt az év, a növények kezdtek egyrészt magukhoz térni, másrészt meg felfedezték, hogy elkezdhetnek terebélyesedni. Tehát minden kezdett egyre csinosabb formát ölteni.
Csináltam téglából egy kört formázó "sziklakertet", s vettem oda pár odavaló növényt, meg oda is raktam kakukkfüvet, ami mára már elfoglalta az egész helyet. Vettem még citrom illatú kakukkfüvet is, meg még egy másik fajtát is, így már 3 féle volt. Ebben az évben kezdtem ugye a nagyobb tervbe bele, így került még a kertbe muskotályzsálya, levendula, amit kaptam paprikamagokat, s a tata előkészített szép kis palántáknak, azok nagyját is ide ültettem, és volt még ugye metélő hagyma és -petrezselyem is. Zs nagyon szereti a napraforgót, ezért kedveskedni akartam neki azzal, hogy ültettem törpenapraforgót, ami persze nem váltotta be a nagy reményeimet, s borzalmasan nézett ki. Volt a kertben még régről néhány növény, amit meghagytam, pl selyemakác fa, egy süvegfenyő, meg két olyan bokorszerű virág, aminek most nem tudom a nevét, törpeszegfű, stb. Karácsonykor kapott a család minden tagja egy virágtartót, amit párom unokatestvére készített, s a mamáék az övékét ide állították. Ezeken kívül még sok sok más is volt, de azok most nem jutnak hirtelen az eszembe.
Persze a mamáék is kellettek ahhoz, hogy egyre csinosabb és szebb legyen a kis kert. Mivel mi 30-40 km-re lakunk tőlük, s átlagosan havonta egy hétvégét töltünk ott, így képtelenség lett volna az, hogy kibírja addig a kert víz nélkül, s persze a gaz sem kerülte el. Így szegény mamáék a munka nehezebbik részét át kellett, hogy vállalják.

A következő évben újabb újításokat hoztam, kipróbáltuk az édesköményt és a koriandert, amik hozták a megfelelő termést, csak mivel nem voltunk a közelben, így a magok nagy részét elfútta a szél. Valamint ebben az évben körömvirág és bársonyvirág (büdöske) is került a kertbe. Ez a két virág és a muskotályzsálya az év végére úgy elszemtelenedtek, hogy szanaszét szórták a magjaikat, s mindenfele bújtak elő a kis növénykék. Így meglesz a dolgom 2013-ban velük.
A párommal csináltunk a mentának és a citromfűnek egy nagyobb lefóliázott területet, mert megőrjített a menta agresszivitása, hogy mindenhol  felütötte a fejét. Ástunk egy hatalmas területet kb. fél méter mélyen, majd raktunk az aljára egy régi sátorfóliát, ami itt ott lukas volt (ez a vízelvezetést segítette). Az árok szélére tetőcserepeket állítottunk, s úgy temettük be, hogy az egy kicsit kilógjon. Már csak azért is, hogy tudjuk, hogy hol a határa. Így innentől kedve elég csak azon ügyeskedni, hogy a gyökerek ezen a területen ne kerüljenek kijjebb. Bár lehet, hogy még mindig nem ez a legjobb megoldás, de pillanatnyilag ezt tudtuk csinálni.
Került még a kertbe nőszirom is, melyet majd idén a szegfűk megreformálásával egyidőben fogok végleges helyükre ültetni.
Az év végére átkerült ide a hegyekből hozott, és az eprek között vegetáló fekete szeder, s a száműzött málnák közül néhány tő, de majd ezeket is a későbbiekben, talán még idén fogunk a végleges, vagy legalábbis tartósabb helyükre ültetni.

Azt hiszem ennyit tudtam most hirtelenjében összeírni a kert bemutatásáról, s hogy ne csak írjak róla, következzék a 2012 évből néhány kép is róla.


Muskotály- és orvosi zsálya
Oregánó



 Sziklakert, ami már ki sem látszik

 Előző évről maradt egy kis napraforgó, ami bezzeg így engedély nélkül nőve sokkal szebbre sikeredett, valamint mellette a koriander és a kömény

 Ez itt a menta és a citromfű lenne
 Levendula

 A különböző kakukkfüvek

2013. január 2., szerda

2012


A következő évet, 2012-t úgy gondoltam, hogy szintén majd a hagymás tavaszhivogatók indítják majd. De nagyot kellett csalódnom, ebben is látszik, hogy milyen amatőr vagyok. Tudtam azt a mondást, hogy a hagymás virágúakat iskola kezdetekor kell ültetni, s iskola végeztével fel kell szedni. Amíg kertesházban laktam, addig nem foglalkoztam ezekkel a dolgokkal, s mégis évről évre egyre több és több tulipán, nárcisz, jácint meg krókusz volt a virágoskertben. De arra nem gondoltam, hogy ott a talaj természetes öntözése, vagy szárazsága, esetleg a talaj nedvességelvezetése megvédi a hagymás növényeket, de ugyebár ezt a cserépben elég nehéz kivitelezni. Főleg akkor, ha van az embernek egy olyan csöpnyi lánykája, aki szereti utánozni anyát és apát, még akkor is, ha a virágokat locsolja, s mivel ez a láda volt számára a legkézenfekvőbb, így kaptak vizet szegény hagymácskák rendesen. :S Hát nem is bújt ki a földből egy árva virág sem. S mikor elvittük a mamáékhoz, hogy kiborítsam a természetbe, 3-4 db hagymánál nem is volt több benne. Azt hiszem mindenki a saját kárán tanul a legtöbbször, s ezt most én jól meg is tanultam. Idén most pihentetem ezt a hagymaültetést, majd veszünk legfeljebb hajtatottat, ha szeretnénk egy kis jókedvet a tél vége felé.

A balkonládákba most semmi újdonságot nem alkottunk. Mentségünkre legyen mondva, hogy 2011 decemberben született meg második lánykánk, így elég volt most az, amit már tavaly kitaláltunk. Persze egy két apró változtatással. Például tanultam abból, hogy nem lehet a citromfűt és a mentát, ha még a kis cseréppel együtt ugyan de mégis egy ládába ültetni a többi növénnyel, mert nagyon agresszív, és mindenhova átjut a gyökere. Így ők mentek külön külön cserépbe. De végül is szinte minden külön cserépbe ment, mert az előző évben a balkonládák tele voltak kisze-kusza gyökerekkel, s nem fért egyik növény a másiktól.
Egy újdonság mégiscsak lett. Hoztunk a tatáéktól egy tő paradicsomot. Gondoltuk, hogy kipróbálunk más, nem fűszernövény termesztését is. És itt indult el az agyamban, hogy lehet, hogy nem kellene megállni a fűszerek világában, hanem érdemes volna kipróbálni más növényeket is.

A következő évi tervezetben a fűszerek mellett ott szerepel még mindig a paprika, s ismét próbálkozunk a paradicsommal, de mellette elhatároztam, hogy hozunk egy kis gyümölcsöt is, s a virágok helyett epret nevelgetünk majd, s hogy mégis legyen egy kis színes az erkélyen, futtatunk egy kis babot erre arra. Nem hiszem, hogy túl sok termés lenne belőle, de a többit sem a terméshozam miatt tartjuk. S kitudja, lehet, hogy egy főzetre való azért mégiscsak össze tud majd jönni.

Egy újabb év nagy tervekkel


2011-ben azonban megkezdtem az előre gondolkodást. Szerettem volna valamit, amire büszke lehetek, hogy én hoztam létre. Internetes fórumról kaptam néhány csilipaprika magot, amiről azt hittem, hogy majd különleges fekete színű lesz, de sajnos az ígéret ellenére csak a hagyományos piros, valamint sárga színűek lettek. De az egyik piros fajta, a legkisebb a család férfi tagjainak sok felpezsdítő pillanatot okozott, s azt a fajtát meg is tartottuk a későbbi évekre és a jövőre.

Még 2010 őszén vásároltam egy nagyobb bevásárlóhelyen egy ilyen előre összeállított hagymás virágos mixet, majd nagy lelkesedéssel elültettem, abban reménykedve, hogy majd tavasz elején  vidámságot fog hozni nekünk egy kis színesség az erkélyen a komor téli napok után. Persze nagyobb volt a lelkesedés, mint kellett volna, s mikor eljött az ideje, akkor csak kevés virágocska bújt elő a ládából.


De nem keseredtem el, úgy voltam vele, hogy majd jövőre több és szebbek lesznek, s mikor elvirágoztak, elraktam a következő évre ládástól együtt. Helyébe petúniákat és szúnyogűzőt tettem, melyek egész nyáron nagyon szépen virágoztak. Csupán a nagy kánikulát vészelték át nehezen, de sok sok vízzel sikerült neki.

És igen, kinőttem a kis cserepeket a fűszerekkel. Nem volt már elég, hogy csak a lelkemet tápláljam vele. "Nagyüzemi" szinten vágtam bele. Ültettem metélő hagymát és petrezselymet, különböző típusú bazsalikomokat (fahéj és citrom illatút, valamint lila színűt és hagyományosat), muskotályzsályát (ez végülis nem az erkélyre ment, hanem a mamáék előkertjébe, de erről majd még később beszámolok bővebben), vettem mentát és citromfüvet, oregánót, és az elmaradhatatlan rozmaring. A tata előkészítette a paprikapalántákat, így azokkal nem kellett olyan sokat foglalkoznom. Elég volt nekem, hogy amatőr létemre ennyi mindenbe belefogtam.
Került még néhány cserépnyi virág ide meg oda, s már kész is lett a "kert". Nagyon sok mindent szerettem volna még, de épp elég volt ennyi is.












Ebben az évben végre úgy éreztem, hogy van "kertünk". Nem valami nagy, és nem hozott túl sok termést, de jó volt, hogy ha kellett egy kis fűszer, akkor elmondhattam, hogy kimegyek az erkélyre és szedek a sajátomból.
A tél közeledtével persze ezek is fázni kezdtek, így azokat, amik évelők, elvittük párom szüleihez, s téli helyükre ültettem abban reménykedve, hogy jövőre ismét a mi erkélyünkön fognak teljes szépségükben pompázni.